A Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) közgyűlése elsöprő többséggel (125 igen és 1 nem szavazattal) úgy döntött 2015. február 6-án, hogy javasolja Budapest városának és Magyarországnak, vizsgálja meg a 2024-es olimpia és paralimpia megrendezésének lehetőségét. A közgyűlés időpontját azt követően tűzte ki a MOB elnöksége, hogy decemberben a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) a gazdaságosabb olimpiák érdekében fogadott el reformcsomagot. Borkai Zsolt MOB-elnök - sajnos betegsége miatt, orvosai tanácsára, nem tudott jelen lenni az eseményen.
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) a gazdaságosabb olimpiák érdekében fogadott el reformcsomagot. A NOB célja az, hogy a XXI. században ne csak a metropoliszok, hanem a közepes méretű, 2-4 milliós lakossággal rendelkező városok is rendezhessenek nyári olimpiát. A NOB az Agenda 2020 elnevezésű programban foglaltak szerint a fenntarthatóbb, olcsóbb és megtérülő játékokat támogatja, mindemellett ösztönzi a meglévő, valamint az ideiglenes és elbontható helyszínek legteljesebb felhasználását, s lehetőséget biztosít a több városban történő, kivételes esetben országhatárokon túlnyúló rendezésre. A szakemberek szerint Budapest számára a NOB reformcsomagja lehetőséget jelent. A MOB-elnök, Borkai Zsolt által felkért, úgynevezett Olimpiai Védnöki Testület tagjai - Baráth Etele, Oszkó Péter, Bienerth Gusztáv, Gyárfás Tamás, Kemény Dénes, Dénes Ferenc, Magyar Zoltán, Polgár Judit, Gömöri Zsolt, Rácz Marianne, Regőczy Krisztina, Sors Tamás, Kovács "Koko" István és Gyurta Dániel - támogatják és elképzelhetőnek tartják a budapesti rendezést.
A MOB tagjai emellett – második napirendi pontként – elfogadták a 2015. évi költségvetést, melynek főösszege 12 milliárd 35 millió forint.
Baráth Etele, a Magyar Kajak-Kenu Szövetség elnöke korábban úgy nyilatkozott, a gazdaságos, megtérülő, olcsóbb és kisebb ötkarikás játékok támogatása szemléletmódbeli változás, Budapest és a magyar sport története pedig "helyzetbe tudja hozni Magyarországot."
Oszkó Péter korábbi pénzügyminiszter "megfontolható realitásnak" nevezte a budapesti olimpia gondolatát, s kiemelte, hogy a Budapesten és Magyarország különböző pontjain zajló jelenlegi fejlesztési folyamatok akár 2024-re elérhetnek odáig, hogy az országnak már alig lesz szüksége plusz infrastrukturális beruházásra.
A 2024-es olimpiára a jelentkezési határidő szeptember 15., a házigazdáról pedig 2017 nyarán, Limában dönt a NOB. Eddig Boston, valamint Róma, Párizs és Durban jelezte, hogy versenybe száll, illetve Németországból Hamburg vagy Berlin szintén beadja pályázatát, valamint Baku és Isztambul is érdeklődött.
A pályázati folyamat NOB által meghatározott főbb állomásai:
jelentkezési szakasz:
2015. szeptember 15. - a jelentkezés határideje
2015. október 7-9. - a NOB információs szemináriumot tart a jelentkező városoknak Lausanne-ban
2016. január 8. - a jelentkezési dokumentáció benyújtásának határideje
2016. március - a NOB munkacsoportja egyeztet a jelentkezőkkel
2016. április/május - a NOB végrehajtó bizottsága megnevezi a pályázó városokat
2016. május - a kiválasztott városok megkapják az új kitöltendő dokumentációt
pályázati szakasz:
2016. augusztus 5-21. - a pályázó városok megfigyelőként részt vesznek a riói olimpián
2016. november/december - a pályázó városok részt vesznek a riói szervezők jelentéstételén Tokióban
2017. január - a pályázati dokumentáció és a garancialevelek benyújtásának határideje
2017. február/március - az értékelő bizottság helyszíni látogatásai
2017. június - a NOB közzéteszi az értékelő bizottság jelentését
2017. június - a pályázók a NOB-tagságnak nyújtanak tájékoztatást
2017 nyara - a pályázó városok utolsó prezentációja a NOB limai közgyűlésén, az utolsó értékelő összegzés, a 2024-es játékok rendezőjének kiválasztása
Bővrbb információért kérem, kattintsanak a MOB honlapjára!
forrás: MOB
