A fizetőeszköz gyengítése kétélű fegyver

Budapest, 2013. február 27.

„Miközben a világ vezető pénzügyi döntéshozói egyértelműen elítélik a fizetőeszköz mesterséges gyengítését, mégis egyre több ország alkalmazza azt. A következő hónapokban ezért a szokásosnál mozgalmasabb devizapiacra számíthatunk, a kockázatok megosztása miatt ezért érdemes lehet többféle devizaeszközt, ezen belül is leginkább euró eszközt alkalmazni” – mondta el Horváth István, a K&H Alapkezelő befektetési igazgatója.

Míg néhány éve főként a feltörekvő országok – élükön Kínával – alkalmazták a nemzeti valuta mesterséges gyengítését a külkereskedelem élénkítése céljából, ma már egyre több fejlett ország is ehhez az eszközhöz nyúl. Ezen az a tény sem változtat, hogy  a világ vezető pénzügyi döntéshozói egyértelműen elítélik a fizetőeszköz gyengítését célzó intézkedéseket. „Jelenleg a tőkepiacokon nincsenek olyan negatív várakozások, amelyektől különösen tartanak a befektetők. A kibontakozó fellendülés azonban még törékeny, ezért az egyes országok igyekeznek mindent megtenni növekedésük élénkítése érdekében. Jó példa erre Japán, ahol agresszív monetáris élénkítés, devizapiaci beavatkozásról szóló nyilatkozatok és növekvő kormányzati befolyás jellemzi a monetáris politikát. Ennek hatásaként a jen az euróval szemben 8,5%-kal, a dollárral szemben pedig 7,4%-kal csökkent csak az idén” – mondta el Horváth István. A fizetőeszköz mesterséges gyengítése azonban ingoványos talajnak bizonyulhat, hiszen kiszámíthatatlan, milyen következményekkel járhat, ha ezt a gyakorlatot az országok sorra követni kezdik. „A leértékelési versenyt azonban nem lehet megnyerni. Tény, hogy a gyenge deviza élénkítően hat az exportra, ugyanakkor a pénzkínálat növelése felpörgetheti az inflációt. Emellett minél jobban »sikerül« egy adott országnak a leértékelés, annál többen szállnak be a versenybe, csökkentve ezzel az eredmény hatékonyságát. Ezt támasztja alá, hogy a rövidesen érkező új angol jegybankelnök hírére már több mint 6%-kal gyengült a font az éve eleje óta, és a csehek is megtették az első lépéseket a korona gyengítése felé” – magyarázta a befektetési szakember. „A monetáris politika jelenlegi irányát tekintve a következő hónapokban a szokásosnál kiszámíthatatlanabb devizapiacra számíthatunk, ezért érdemes lehet egyszerre többfajta devizaeszközt alkalmazni. Mivel a nyilatkozatok alapján az eurózóna egyértelműen nem szimpatizál a mesterséges gyengítés eszközével, a deviza befektetéseken belül leginkább az euró eszközöket ajánljuk” – javasolta Horváth István.

Magyarország

Az elmúlt hónapokban nálunk is jól megfigyelhető volt, hogy a gazdaságpolitika a korábbi évekre jellemző átlagos árfolyamhoz képest gyengébb szintet támogat. Míg 2005-2008 között a 267-es, majd a válságot követően a 281-es átlag EUR/HUF árfolyam volt jellemző, addig az elmúlt hónapokban már a 290 fölötti árfolyamsáv volt jellemző. Az elmúlt hetekben pedig már a 300 fölötti euró árfolyam lehetősége is egyre több alkalommal felmerült. „Magyarországot tekintve a gazdaság szempontjából húzóerőt jelentő külkereskedelemnek kedvező a gyengébb árfolyamszint. Figyelembe kell azonban venni a hazai sajátosságokat is, hiszen a forint gyengítése egyben növeli a devizaadósságunkat, és a devizahitelek miatt a háztartások egy jelentős részére is további terheket ró” – emelte ki Horváth István.

K&H Csoport

Az ország egyik vezető pénzintézeteként – országosan közel 4000 munkatársával – a K&H célja, hogy ügyfelei igényeit minden időben magas szinten elégítse ki, és a lehető legteljesebb termékpalettát nyújtsa számukra. A K&H országszerte 226 lakossági fiókkal pénzügyi szolgáltatásokat kínál mintegy 1 millió lakossági, kkv és vállalati ügyfelének. A magyar gazdaság működését közel 1800 milliárd forintnyi kihelyezett hitel és hiteljellegű (hitelkeret és garancia) állománnyal segíti, a vállalkozások, a vállalatok, az önkormányzatok és a háztartások finanszírozásán keresztül. A cégcsoport teljes tevékenysége során több mint 4000 magyar beszállító cégnek, mintegy 700 banki és biztosítási ügynöknek biztosít megrendeléseket és folyamatos tevékenységet. A Bankcsoport az elmúlt 10 évben 144 milliárd forint adó megfizetésével járult hozzá a magyar állami költségvetés bevételeihez. A KBC az elmúlt 15 évben mintegy 300 milliárd forint értékben fektetett be magyar leányvállalataiba, ezáltal az országba. A KBC 2011-ben adta át két, egyenként 30-30 milliárd forint értékű beruházását, a K&H Csoport székházát Budapesten és egy számítógépes ikeradatközpontot Baracskán és Törökbálinton.  

K&H Alapkezelő  

A K&H Alapkezelő 1997 óta a hazai befektetési piac egyik vezető szereplője, a tőke- és hozamvédett alapok piacának első számú képviselője. A K&H Alapkezelő az innovatív termékfejlesztés mellett az ügyfelek tájékozottságának, tudásának növelésére is jelentős hangsúlyt fektet.   

Főbb adataink:

K&H Bank 2012. december 31-én:

  • saját tőke (IFRS konszolidált, nem auditált): 215 milliárd forint
  • mérlegfőösszeg (IFRS konszolidált, nem auditált): 2462 milliárd forint
  • adózás utáni eredmény (IFRS konszolidált, nem auditált): 20,5 milliárd forint  

K&H Alapkezelő 2012. december 31-én:

  • teljes kezelt vagyon:  770 milliárd forint
  • intézményi ügyfelek kezelt vagyona:  128 milliárd forint
  • K&H alapokban kezelt vagyon:  640 milliárd forint

K&H Biztosító 2012. december 31-én:

  • saját tőke (IFRS konszolidált, nem auditált): 10,3 milliárd forint
  • mérlegfőösszeg (IFRS konszolidált, nem auditált): 106,2 milliárd forint
  • biztosítástechnikai eredmény  (IFRS konszolidált, nem auditált): 2,4 milliárd forint
  • adózás utáni eredmény (IFRS konszolidált, nem auditált): 1,9 milliárd forint    

forrás: K&H Alapkezelő