Budapest, 2012. december 6.
„Pozitívan értékelik a piacok a hamarosan Magyarországra látogató Mario Draghi, az Európai Központi Bank elnökének elmúlt egy évét. A jegybankár – szakítva a korábbi német vonallal – újfajta, piacközeli szemléletet hozott, és minden rendelkezésére álló eszközt igyekezett felhasználni az európai pénzügyi rendszer stabilitásának megteremtéséhez. Ennek eredménye egyértelműen látszik a piacokon, hiszen a korábbi feszültségek csillapodni tudtak, ami a hazai eszközök számára is kedvezőnek bizonyult, hosszabb távon pedig mind a reálgazdaság, mind a kockázatosabb befektetési eszközök szempontjából kedvező lehet” – mondta el Horváth István, a K&H Alapkezelő befektetési igazgatója.
Mario Draghi tavaly november óta tartó elnöksége a számos kritika ellenére is kiállta a próbát, és a tavaly ősszel még meglehetősen sérülékeny európai piac konszolidációja egyértelműen azt mutatja, hogy a piacok pozitívan értékelik az olasz jegybankár politikáját. Az új elnök már hivatalba lépésekor jelentős változást hozott az EKB életébe. Szakított a korábbi, német típusú, konzervatív monetáris politikával, és egy újfajta, piacközeli szemléletet hozott az EKB életébe. Az inflációs célkövetés mellett a pénzügyi rendszer stabilitására, működésének fenntartására helyezte a hangsúlyt, ennek eléréséhez pedig a korábbi EKB gyakorlathoz képest sokkal bátrabban nyúlt a rendelkezésére álló eszközökhöz. „Tavaly ősszel a helyzet megkövetelte a változást, hiszen a perifériás országok már nem voltak működőképesek. A bátrabb, rugalmasabb hozzáállás azonban segített abban, az európai pénzügyi rendszer stabilitása, a gazdaság „háttérszövete” fennmaradhasson. Ez pedig a tőkepiacokra is visszahat, hiszen az optimista környezet egyértelműen kedvez a kockázatosabb befektetési eszközöknek” – mondta el Horváth István.
Draghi lendületesen kezdte elnökségét az EKB élén, hiszen a jegybanki célként megfogalmazott 2%-os szintet meghaladó infláció ellenére tavaly novemberben és decemberben is 0,25-0,25%-os kamatcsökkentésről határoztak, idén nyáron pedig újabb történelmi mélypontra (0,75%) csökkent az EKB irányadó rátája. Ezen túlmenően a közös deviza megmentése, a pénzpiacok likviditásának megőrzése és a bizalom megerősítése érdekében gyakorlatilag minden rendelkezésére álló eszközt bevetett. A történelmi mélypontra visszavágott euró kamat mellett a likviditást javító intézkedéseknek (LTRO), valamint a nyíltpiaci programnak (OMT) köszönhetően immár az EKB is felsorakozott a nem konvencionális eszközöket alkalmazó nagy jegybankok sorába. Sőt, a piaci beavatkozás GDP-hez arányított mértéke idén már meg is haladta a Fed által alkalmazott eszközök mértékét.
Jegybankok mérlegfőösszege
Az EKB elmúlt egy éve tehát egyértelműen sikeresnek tekinthető a tekintetben, hogy a nagy jegybankok - elsősorban a Fed, az EKB és a japán jegybank intézkedéseinek eredményeképpen az elmúlt hónapokban a korábban kiugró tőkepiaci turbulenciák megszűntek, és az állampapírpiac is konszolidálódni tudott. A jegybanki beavatkozásoknak köszönhetően javuló befektetői hangulat pedig jó környezetet teremtett a forint és a hazai állampapírpiac számára is, valamint lehetőséget teremtett az MNB számára az alapkamat csökkentéséhez.
Az EKB megújuló politikája azonban nem járt feszültségek nélkül. A korábbi jegybankelnök, Jean-Claude Trichet által is képviselt konzervatív, ”német” nézőpont képviselői folyamatosan kritizálták Draghi politikáját. A nézeteltérések személyi konzekvenciához is vezettek: az EKB vezető közgazdásza, a német Jürgen Stark lemondott tisztségéről, miután nem tudott azonosulni az új célokkal. A Bundesbank elnöke, Jens Weidmann pedig rendre bírálja az új irányvonalat. „A Draghi által szorgalmazott politikát számos kritikai érte amiatt, hogy a jegybanki beavatkozásokkal az EKB leveszi a terhet a költségvetési politika válláról, támogatja a tagországok felelőtlen költekezését, miközben nincs valós gazdasági alapja a javuló hangulatnak. Ennek ellenére azonban úgy látjuk, hogy az optimista befektetői környezet pozitív hatása előbb-utóbb a reálgazdaságban is érezhető lesz, ezért a kockázatosabb (részvény, nyersanyag) eszközökkel kapcsolatban is optimistábbak vagyunk, és a következő hónapokban pozitív teljesítményre számítunk” – magyarázta a befektetési szakember.
forrás: K&H Alapkezelő
