Több törvényt is módosíthat a parlament a jövő heti rendkívüli ülésen, ahol megtárgyalják a déli határ védelme érdekében tett eddigi és további lépéseket is – mondta Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfo 20 – Mit miért tesz a kormány? című sajtótájékoztatón, melyet Giró-Szász András kormányzati kommunikációért felelős államtitkárral tartott közösen.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter jelezte, hogy Kövér László házelnöknél kezdeményezte a honvédelmi és rendészeti, valamint a nemzetbiztonsági bizottság soron kívüli összehívását, ahol a tárcák és a titkosszolgálatok képviselői adnak tájékoztatást a képviselőknek.
A parlament csütörtöki és pénteki rendkívüli ülésén pedig a büntető törvénykönyv szigorításáról dönthetnek, ennek részeként új tényállásokat vezetnek be, szigorítják az embercsempészekre kiróható büntetési tételeket, kiegészítik a kiutasítás szabályait és módosítják a vagyonelkobzásra vonatkozó rendelkezéseket az embercsempészekre vonatkozóan.
A kormány kezdeményezi a büntetőeljárási törvény módosítását is, hogy a bevándorlással összefüggő cselekmények elkövetőivel szemben minél gyorsabban le lehessen folytatni az eljárást – mondta Lázár János, aki a menedékjogi és a polgári perrendtartásról szóló jogszabály módosítását is felvetette. Emellett jelezte: törvényben szabályoznák a tranzitzónákra vonatkozó rendelkezéseket is.
Magyar rendszámú az a tehergépjármű, amelyben számos holttestet találtak csütörtökön az osztrák A4-es autópályán, a járművet pedig vélhetően szlovák cégtől vásárolták – közölte a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Az ügyben délutánra ígért részletes rendőrségi közlést.
Lázár János elmondta: az osztrák rendőrség már tájékoztatta a magyar rendőrséget, és a történtek felderítéséhez, az elkövetők elfogásához szükséges lépéseket a két rendőrség közösen teszi meg. Hozzátette, vélhetően illegális bevándorlók estek áldozatul, akik Magyarországon keresztül vagy magyar közreműködők segítségével próbáltak Nyugatra jutni.
E rendkívüli eset is rávilágít arra, hogy a bevándorlási helyzet nagymértékben romlott az elmúlt hetekben – hangsúlyozta a miniszter.
A tárcavezető az illegális bevándorlás témájában arról is beszélt szokásos csütörtöki sajtótájékoztatóján, hogy a magyar kabinet szerint – az elmúlt 48 órában történtek fényében – szükség lesz a honvédségre a határ védelméhez. Az ehhez szükséges jogszabályi feltételekről zajlik a kodifikációs munka, de szerinte alkotmánymódosításra nincs szükség. Hozzáfűzte, hogy minél előbb nagyobb rendőri erőket is össze kell vonni a magyar–szerb határon.
Közölte továbbá: a kormány még a héten megbíz egy nemzetközi ügynökséget, hogy a tranzitországokban és várhatóan a származási országokban is folytasson tájékoztatást arról, hogy Magyarország biztonsági határzárral védi déli határát. E kampány költségét több millió euróra tette.
A Miniszterelnökség vezetője megjegyezte egyúttal, felmerült, hogy a déli határon a kettős zár, azaz a NATO-háló és a biztonsági határzár között más biztonsági eszközt is bevessenek.
Magyarország kifejezetten sérelmezi, hogy az Európai Unió lényegében nem ad segítséget ahhoz, hogy képes legyen a schengeni határ védelmét ellátni - mondta a miniszter. Lázár János szégyenletes eljárásnak minősítette, hogy az Európai Bizottság kihagyja Magyarországot a más országoknak járó támogatásokból.
A miniszterelnök arra utasította Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert, hogy vegye fel a kapcsolatot Berlinnel és Brüsszellel és adjon soron kívüli tájékoztatást az elmúlt 48 órában a magyar-szerb határon kialakult helyzetéről. Mint mondta, a bevándorlók közel 10 százaléka csinálja végig a regisztrációs folyamatot, 90 százalék viszont azonnal távozik. Utóbbiak közül sokan egyre agresszívabbak, megtagadják a hatóságokkal való együttműködést - mutatott rá.
A tárcavezető értékelése szerint az elmúlt napok eseményei világosan bizonyítják, hogy az unió képtelen megvédeni Európa határait, gyenge hozzá.
' Egy nappal Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter sajtótájékoztatója után újabb hírek láttak napvilágot, melyek szorosan összefüggnek a sajtótájékoztatón elhangzottakkal.
"- Teljes mértékben elfogadhatatlan, hogy az úgynevezett nyugat-balkáni útvonalon található országok hatóságai elősegítik olyan emberek rázúdulását a schengeni határokra, akikről nem tudjuk, hogy kik – jelentette ki a kormányszóvivő pénteken az M1 aktuális csatorna műsorában.
Naponta szembesülhetünk azzal, hogy állami szervek iránymutatásával, szervezett formában szállítják az embereket a zöldhatárra – közölte Kovács Zoltán.
Hozzátette: ebben a helyzetben Magyarország az egyetlen állam a nyugat-balkáni útvonalon, amely elvégzi a dolgát, miközben a migránsok egyre agresszívabban követelik, hogy engedjék, sőt szállítsák tovább őket.
A kormányszóvivő hangsúlyozta, hogy Magyarországnak államként, illetve az Európai Uniónak államszövetségként meg kell védenie magát, és ellenőrzött körülményeket kell teremteni.
A migránsok olyan országokból, a többi között Görögországból és Macedóniából érkeznek a magyar határra, ahol nem fenyegeti veszély az életüket. Vagyis az illegális határátlépés helyett módjuk volna arra, hogy legális formában forduljanak menedékkérelemmel a magyar hatóságokhoz vagy más uniós tagállam hatóságaihoz – mondta Kovács Zoltán."
"- Minden állam önrendelkezésből fakadó legalapvetőbb joga és kötelezettsége határainak védelme, ezért a magyar és az uniós állampolgárok védelme érdekében minden megengedett módon fel kell lépni a nemzeti és európai normákat megszegőkkel szemben – jelentette ki az igazságügyi miniszter.
A schengeni határon felállítandó fizikai akadály, határzár – amennyiben a határátkelőhelyeket nem érinti – egyezik az uniós joggal és a schengeni szabályokkal, mert azok nem zárják ki, hogy a tagállamok a külső határokat fizikai akadállyal lássák el – közölte Trócsányi László az MTI-vel 2015. augusztus 28-án Szegeden.
A jogellenes határátlépés megakadályozása és a határátlépés kizárólag kijelölt határátkelőhelyekre való korlátozása pedig kifejezetten követelményként jelenik meg a schengeni jogban – tette hozzá a politikus.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy a határvédelem követelménye összhangban áll az Unió által elfogadott, úgynevezett Dublin III. rendelet szabályaival is.
Felidézte, hogy a nemzetközi menekültjog legjelentősebb forrása a menekültek helyzetére vonatkozó genfi egyezmény szerint az államok az országba való jogellenes belépés miatt nem sújthatják büntetéssel azokat a menekülteket, akik közvetlenül olyan területről érkeztek, ahol életük vagy szabadságuk veszélyeztetve volt.
A szerződés szövegéből az következik, hogy a Szerbia felől érkező menekültek – miután ott nem fenyegeti veszély őket – nem hivatkozhatnak e rendelkezésre – mondta Trócsányi László.
Összefoglalva megállapítható, hogy a nemzeti, a nemzetközi és az uniós jogot együttesen kell alkalmazni. A határvédelem elmulasztása veszélyeztetheti hazánk schengeni tagságát, illetve egész Európa biztonságát – hangsúlyozta a miniszter.
Arról is szólt, hogy a kormánynak az a törekvése, hogy az uniós tagsággal rendelkező Románia és Horvátország mielőbb tagjává váljon a schengeni övezetnek.
Ugyanakkor az ukrán és a migrációval súlyosan érintett szerb határ esetében kettős uniós és schengeni külső határról beszélünk, ahol Magyarország határőrizeti kötelezettsége is kettős – mondta a miniszter.
A határvédelem pedig nem öncél, ugyanis a schengeni határellenőrzési kódex is úgy fogalmaz: a határellenőrzés végrehajtása nem csupán azoknak a tagállamoknak az érdeke, amelyek külső határainál azt elvégzik, hanem valamennyi olyan tagállamé, amely belső határain megszüntette a határellenőrzést – mondta Trócsányi László.
forrás: - Miniszterelnökség
- MTI
- Igazságügyi Minisztérium - Dr. Trócsányi László
- fotók : Árvai Károly
Giró-Szász András - Lázár János
Lázár János
Dr. Trócsányi László
