Képcserélő

Az Osztrák - Magyar monarchia története...! - és lenne tengerünk...

Az Osztrák–Magyar Monarchia 621 538 km2-es területével Európa második legnagyobb méretű állama Oroszország után, 51 milliós népességét tekintve pedig Európa harmadik legnépesebb állama volt az Orosz Birodalom és a Német Császárság után. Ausztria-Magyarország 1910-től Franciaországot megelőzve a világ negyedik legnagyobb gépgyártójává és gépipari exportőrévé vált az Egyesült Államok Németország és az Egyesült Királyság után. Elektrotechnikai és villamosipari termékek (elektromos háztartási eszközök, gyáripari elektromos eszközök , valamint generátorok gőzturbinák transzformátorok) piacán pedig a világ harmadik legnagyobb gyártója és exportőre volt, az Egyesült Államok és Németország után.

 

Az Osztrák–Magyar Monarchia (vagy Ausztria-Magyarország, németül: Österreichische-Ungarische Monarchie vagy Österreich-Ungarn)  1867és 1918 között fennállt különleges, kettős (dualista) állam, pontosabban államszövetség volt Közép-Európában. Két fele a Magyar Királyság és az Osztrák Császárság volt, melyek a közös uralkodó és a közös ügyként igazgatott külügy, hadügy és az ezekkel kapcsolatos pénzügyek által összekapcsolt önálló államok voltak. Az Osztrák–Magyar Monarchia Ferenc József szerint csak és kizárólag három ember egyezkedése és tárgyalásai közepette jött létre: „Deák, Andrássy és jómagam ...Az erről szóló törvényt Ferenc József magyar király (egyúttal osztrák császár) 1867. július 28-án szentesítette.

A Monarchia többnemzetiségű állam volt.  A Magyar Királyság államszerkezete modern történelmi fejlődése, és a 19.században követett modellje alapján Angliához (Később Egyesült királyság) és Franciaországhoz hasonlóan unitárius állam (azaz ún. egységállam) volt, míg a Lajtán túli területek Ausztria történelmi fejlődése és modellje alapján föderatív állam volt, (akárcsak az 1871-ben létrejött Németország) amelyet az uralkodóház, a hadsereg és pár központi intézmény tartott össze. A nemzetiségeket és mozgalmaikat azonban a kiegyezés politikai-közjogi építményéből teljes egészében kihagyták. Azonban Ausztriában a szövetségi államszerkezetének jóvoltából nemzetiségi elitek egy jelentős részét hatékonyan integrálták a politikai rendszerbe (több osztrák, sőt közös miniszter is lengyel vagy cseh volt), Magyarország nyugat-európai típusú unitárius azaz "egységállami" államszerkezeti berendezkedése viszont a nemzetiségi vezetők szinte teljes kiszorítását célozta. Mindezek ellenére unikumnak számított a korabeli Európában, hogy etnikai kisebbségeket képviselő politikai pártok indulhattak az országgyűlési választásokon, és gyakran be is jutottak a Magyar parlamentbe. Fontos megjegyezni, hogy az I. világháború előtti Európában kizárólag Ausztriában és Magyarországon deklarálták és alkottak törvényt a kisebbségi jogokról. Mindennek fontos szerepe volt abban, hogy 1918-ra, az elvesztett első világháború befejezéséig a Monarchiának és két alkotóelemének belső kohéziója teljes egészében megszűnt, és végül a Monarchia nem egyszerűen két alkotóelemére bomlott fel, hanem területén új államok sora jött létre.

 

forrás: Wikipédia

videó: 

 

monarchia 3_01.JPG

cimer_01.JPG