Az időjárási előrejelzések szerint a héten még maradnak a mínuszok, a jövő héten már plusszos napokban reménykedhetünk.
Az autós mechanikára fogékony nézői körökben népszerű az Engineering Explained YouTube-csatorna bloggere, Jason Fenske mutatja, milyen egy igazi hidegindítás hőkamerán nézve. Egy Subarut látunk hőkamerával videózva, ami egy napig fagyoskodott a szabadban, a motor indításkor mínusz 5,5 Celsius. Balra a fordulatszám, jobbra az indítás óta eltelt idő, középen a hőmérséklet.
A belső égésű motorok a teljes életciklusuk alatti kopás 50%-át nem üzemmeleg állapotban szedik össze. Ha figyelembe vesszük, hogy ez az üzemállapot, amíg nincsenek bemelegedve, csak rövid ideig tart, azonnal látjuk, hogy a kopás a hideg üzemben óriási az állandósult hőfokú, az üzemmelegen járatott motor kopásához viszonyítva. Kézenfekvő, hogy ezt az üzemállapotot rövidíteni szeretnénk, hogy a motor kopása csökkenjen, hosszabb életű legyen az autónk.
Abban a pillanatban, amikor a motor elindul, a körülbelül 200-300 1/min indítózási fordulatszámról a motorfordulat felugrik a melegítő járatás fordulatára. Ez a fordulat függ a motortól, a keverékképző rendszertől, de általában 1000-2000 között van. Sajnos nagy hidegben az olajnyomás nem épül fel azonnal, úgyhogy itt a nagyon rövid, de legkárosabb fázis a hidegindításnál, az elégtelen olajnyomással, relatíve nagy fordulaton forgó motor.
A melegítő járatás jellemzője, hogy főként a benzines motorok erősen túldúsítanak, a lambda szabályozásuk nem működik, a dús benzin a hengerfal olajfilmjét felhígítja, illetve meg is szüntetheti, lemossa. A másik gyilkos dolog az, amikor beindítjuk az autót és azelőtt állítjuk le, hogy felmelegedett volna üzemi hőfokra. Például megyünk vele egy kilométert. Ilyenkor a kondenzvíz nem párolog el, a motor nem melegszik fel, a kipufogógázok utókezelése nem ér el egy minimális szintet sem, így nem csak a motornak ártunk, hanem a környezetnek is. Az ilyen üzemet, amikor a motor nem éri el az üzemi hőfokát, majd leállítják, újra elindítják, majd megint leállítják, doktor üzemnek hívjuk és a kenőolaj csereperiódusának meghatározásakor az egyik legfontosabb körülmény. Egy kizárólag így üzemelő autó olajcsere-periódusa a normál üzemben alkalmazható 15 000 kilométerről akár 5000 km-re is műszakilag indokoltan csökkenthető. A kopása is nagyjából ilyen arányú, ahogy szokták mondani, a háborús évek duplán számítanak.
videó forrás: internet : Engineering Explained
szöveg forrás: Totalcar
Tél az autókon és az utakon...csak óvatosan!
