A valóban színpad után kiáltó, vad szenvedélyekkel és tomboló érzékiséggel átitatott, misztikus történetből 1990-ben a zeneszerző Várkonyi Mátyás és az író-rendező Ács János és Gunar Braunke készített megrendítő musicalt. A darabot Németországban és Angliában is bemutatták. A 2017/2018-as szezonban a Dorian Gray a Budapesti Operettszínház Kálmán Imre Teátrumában, annak a Réthly Attilának a rendezésében kerül ismét színpadra, aki a Színház- és Filmművészeti Egyetem rendező szakán a librettista Ács János tanítványa volt. Az első olvasó próba alkalmából rendezett sajtótájékoztatót Lőrinczy György főigazgató moderálásával itt lehet megtekinteni:

"A lélek rettenetes valóság“ - mondja Oscar Wilde, a XIX. századi angol irodalom híres-hírhedett szerzője. Ezt példázza kultikus regényének, a Dorian Gray arcképének címszereplője, egy gazdag, gyönyörű és naiv fiatalember, aki oly kétségbeesetten szeretne örökké szép és fiatal maradni, hogy még a lelkét is eladná érte. És valóban, minden úgy történik, ahogyan szeretné; züllött, kicsapongó élete az arcán nem, csak a róla készült, gondosan rejtegetett fiatalkori festményen hagy rettenetes nyomokat...

November 27-én megkezdődtek a Dorian Gray próbái az Operettszínházban. A teátrum nagy adósságát törleszti azzal, hogy műsorára tűzi a magyar musical irodalom kultikus és talán egyik legértékesebb darabjának tartott művet, mondta a sajtó nyilvános eseményen Lőrinczy György főigazgató, aki több dolog miatt is szimbolikusnak tartja ezt a pillanatot. Egyrészt mert az ősbemutató a legendás Rock Színház nevéhez kötődik, melynek akkori tagjai közül sokan ma az Operettszínház társulatát erősítik, ezért a vezetés kifejezetten figyelt arra, hogy ők - név szerint Ullmann Zsuzsa, Nagy Bea, Oláh Tibor, Petridisz Hrisztosz, Papadimitriu Athina - a mostani produkcióban is szerepet kapjanak.

Az olvasópróbán jelen volt a zeneszerző Várkonyi Mátyás, aki felidézte a darab születésének körülményeit. E szerint Gunar Braunke német musical szakértő, aki látva Várkonyi Sztárcsinálók előadását 1981-ben, adta a szerző kezébe Oscar Wilde regényét. "Elolvastam és azt mondtam, ebből nem lehet musicalt írni, tehát elvállalom. Szeretem a kihívásokat" - mesélte nevetve a komponista. Az ősbemutatót a Vígszínházban tartották 1990-ben, majd sokáig a Thália Színház repertoárján szerepelt. "Fantasztikus élmény volt ezzel a nagyon kifinomult, intellektuális művel foglalkozni. Nem szokásos musical téma és nem is könnyen emészthető. Viszont úgy látszik, valami mégis van benne, ha ennyi idő után is fent maradt és az Operettszínház most műsorára tűzi." Várkonyi Mátyás az új bemutatóhoz felfrissítette a szövegeket és újra hangszerelte a muzsikát, Csengeri Attila pedig kapott egy teljesen új számot. A 14 fős zenekar, melyet Kovács Adrián dirigál, a színpad melletti emeleti páholyban helyezkedik majd el.

Réthly Attila negyedik alkalommal dolgozik az Operettszínházban. Olyan nagysikerű előadások fűződnek a nevéhez, mint A nők az idegösszeomlás szélén, az Amerikai komédia és az Én és a kisöcsém. Ezúttal azt tartja legfontosabbnak, hogy rendezőként a háttérben maradjon. "Ezt a művet elég megszólaltatni, mert önmagában is hat és csodálatos. Nem szabad rendezőként előre tolakodnom, észrevétlen akarok maradni. Az a dolgom, hogy a színészeket végig vezessem azon az úton, amit szerepük szerint be kell járniuk"- magyarázta a rendező, majd Oscar Wilde sorait idézte: Minden művészet haszontalan. Nem a művészet utánozza az életet, hanem az élet a művészetet. "Ez egy izgalmas gondolat és ezzel csatlakoznék főigazgató úr bevezetőjéhez, vagyis hogy mi mindent fog még ez az előadás önmagán túl óhatatlanul boncolgatni ebben a különleges alkotói pillanatban" - zárta szavait Réthly Attila.