blogpress Kocsák Tibor zeneszerző, karmester, zongoraművész, egyetemi tanár (A Madách Színház Zenei vezetője) akinek nevére és munkásságára rákeresve az interneten számos "találat" jelzi, hogy fantasztikus tehetséggel, sokoldalú, gazdag kreatív művészeti tevékenységével alakítja a musical műfaját és a Madách Színház zenei arculatát. Alkotói munkásságát számos rangos kitüntetéssel ismerték el. Közismerten szerény és barátságos, akit az interjú készítője még abban az időben ismert meg személyesen, amikor havi rendszerességgel készültek zenés tv-filmek és tv-játékok a Magyar Televízióban. Ezeknek a produkcióknak volt rendszeres zeneszerzője Kocsák Tibor. Sok-sok éjszakai zenei felvétel emléke van még meg ezekből az időkből, amit jellemzően a Magyar Rádió VI. vagy XXII. stúdiójában vettünk fel a televízió számára. Kedves Tibor! Hogy emlékszel vissza erre az időszakra?
Kocsák Tibor Életem egyik legpezsgőbb, legüdítőbb és egyben legizgalmasabb időszaka volt. Sok mindenfélét csináltam abban az időben, de minden a zene körül forgott. Annyit hozzátennék még, hogy abban az időben a Színművészeti Egyetemen tanítottam. A zenés színház sokféle ágát megtapasztaltam, a Magyar Rádióban egy zenei rendezői tanfolyamot is elvégeztem. Az akkor virágkorát elő Zenés TV-színházhoz pont jó időben sikerült csatlakozni, az ott végzett tevékenységem alapozta meg hosszú időre, hogy sok produkció zenei alkotójaként vehettem részt azokban az években a Magyar Televízió Szórakoztató és Zenei Főosztályán, illetve a fajsúlyosabb műveket létrehozó Drámai Főosztályon. A televíziós produkciók zenei felvételeit a Magyar Rádióban vettük fel éjszakánként zenész kollégáimmal az arra alkalmas VI. és XXII. rádióstúdiókban. Sok-sok éjszakát töltöttünk itt el együtt. Fantasztikus énekesekkel és színművészekkel dolgozhattam ezekben a produkciókban, ami összehozta a különböző műfajokban és színházakban játszó művészeket. Így volt alkalmam a különféle zenei ágazatokban tanulni, ezeket az ismereteimet aztán kamatoztatni tudtam a Madách Színházi munkáim során.
blogpress A magyar musical műfaj megteremtésében te is tevékenyen részt vettél. Vannak nevek, amelyek egybeforrtak ebben az időszakban. Kocsák Tibor-Várkonyi Mátyás-Miklós Tibor Mi jellemezte a közös munkát ebben az időszakban?
Kocsák Tibor Az Ódry Színpadon sok új külföldi musicalt mutattunk be, amelynek Magyarországon se kottája, semmije nem volt, így Kemény Gábor barátommal fül után írtunk kottát egy-egy lemezről, azt hangszereltük és sok esetben a művészeket én kísértem zongorán is. Ezeket a műveket az Ódry Színpad mellett a Főiskolán vizsgaelőadások keretében mutattuk be, végül pedig az Operett Színházban, ahonnan számos ismert darab indult hódító útjára Magyarországon a musical műfajában, gondolok pl. az Ének az esőben…című előadásra. A Rockszínház indulása meghatározó abban az időben, mely Miklós Tibor és Várkonyi Mátyás társulata volt. Várkonyi Mátyás gyerekkori ismerősöm, vele a Rádió Gyerekkórusában énekeltünk együtt. Várkonyi Mátyás egyértelműen a rock és popzenei musical irányába indult el. Tagja volt a sokaknak ismerős Generál együttesnek ebből az időszakból. Én ugyanakkor komolyzenészként tanultam a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán. Zongoraművésznek és zeneszerzőnek készültem. A Zeneakadémia befejezése után rögtön a Színház és Filmművészeti Főiskolán kezdtem tanítani. Komolyzenészként szentségtörésnek számító dolgokat „kellett művelnem”: pl rockdalt vagy egy sanzont kellett különböző hangnemekben zongorán kísérnem, modulálni kellett vagy esetleg ú.n. „lókottát” kellett tudni olvasni. A műfajok sokszínűségéből adódóan kis túlzással „zenebohócként” is kellett működni az azonnali zenei kihívások sikeres megoldása érdekében. Gyakorlatilag a zene minden válfajával foglalkoztam. Iglódi István rendezett egy nagysikerű West Side Story előadást, az ő felkérésére rockosította annak zenéjét Várkonyi Mátyás, a szövegíró Miklós Tibor volt. Kemény Gábor barátommal mi voltunk a produkció zenei vezetői. Innen datálódik közös munkánk kezdeti időpontja. Életem egyik meghatározó produkciója volt, a kalandos körülmények között alkotott A Krónikás c. rock opera volt(bemutató 1984. Budai Parkszínpad) amelynek alapját Stefan Heim regénye adta. Ez a mű a Rockszínház, Várkonyi Mátyás és Miklós Tibor felkérésére készült. Abban a szerencsés helyzetben voltunk, hogy maga Miklós Tibor írta a szövegeket és darabot is ő dramatizálta. Ekkor kerültem közelebbi barátságba Miklós Tibivel. Ebben az időszakban kerültünk igazán köztudatba Kemény Gábor és én, mint zeneszerző és musical-alkotók. Nagyszerű társulat működött akkor a Rockszínházban! (Makrai Pál, Szakácsi Sándor, Nagy Anikó, Kovács Kriszta, Szolnoki Tibor, Sasvári Sándor és még sorolhatnám) Az a légkör és társaság mindannyiunk számára nagyon magával ragadó volt! Országszerte kb. 100 előadása volt a Krónikásnak, mindenhol nagy sikert aratott. Az akkor elkészült musical-ek igazi team-munkát követeltek, mert mindenki a saját tehetségét és zenei világát hozta magával.
blogpress Zeneszerzőként milyen szempontok motiválják a darabválasztásodat? A színházak visszatérő rendszerességgel tűzik műsorukra sikerdarabjaidat. (pl A krónikás (1984) A zöld kakadu (1986) Légy jó mindhalálig (1991-1996, 2000, 2003, 2007, 2009, 2011) A Kid (1992) Anna Karenina (1994, 2000, 2002, 2010) A vörös malom (1994, 1997-1998, 2007) Utazás (1996, 2006) Nana (2003) Kiálts a szeretetért! (2005-2006) Abigél (2008) Szegény gazdagok (2010)
Kocsák Tibor Nem csak mostanában, hanem mindig is a drámai katarzis, a komoly irodalmi alapanyag és Miklós Tibor motivál engem, mert ő töretlen lelkesedéssel keresi a különleges musical-témákat; igazából mindkettőnket a komoly irodalmi alappal rendelkező témák érdekelnek. Ezért jöhetett létre pl. Móricz Zsigmond regénye alapján a Légy jó mindhalálig, a Vörös Malom (Molnár Ferenc nyomán) musical változatai. Aktuális Madách Színház-béli előadásunkat, az Anna Kareninát, Lev Tolsztoj remekműve ihlette. Az én zeneszerzői gondolkodásom és Miklós Tibor szövegírói tevékenysége határozza meg, hogy sokkal inkább zenedrámákat dolgozzunk ki, és sokkal inkább az opera felé hajló ágát képviseljük, nem pedig a vidám játék kis zenével, és betétdalokkal aláfestett műveket. Természetesen nem zárkózunk el időnként a könnyedebb témáktól sem, de megköveteljük magunktól ebben az esetben is ugyan azt az igényességet, amit minden más esetben. Nem titkolt szándékunk, hogy a darabok megismerése felkeltse a fiatalok érdeklődését és kedvét a művek eredetijének az elolvasására.
blogpress Ezek közül most az Anna Kareninát újra élvezheti a közönség a Madách Színházban. Mit jelent számodra műveidnek ez a folyamatos jelenléte a magyar színjátszásban?
Kocsák Tibor Nagyon nagy szerencsét, megbecsülést és örömet, és azt az érzést, hogy nem dolgoztam hiába, már csak azért is, mert lassan több generáció nő fel és ismeri meg és tapsolhat egy élő szerzőnek. Ami nekem a legnagyobb boldogságot jelenti, a színészek jól érzik magukat a szerepeikben és sikerélményük van, a színi direktorok pedig a siker miatt folyamatosan repertoáron tartják a darabokat, a közönség visszajelzése pedig egyértelműen pozitív. 1994-ben mutattuk be a Rockszínház legendás gárdájával az Anna Kareninát. Innen kezdve indult ez a darab azon az úton, amely ma is tart. Ez egy nagyon nehéz darab, kivételes hangi és zenészi kondíciókat igényel. Itt kiírhattam magamból a legnagyobb nehézségi fokú dallamvilágot. Szerencsések voltunk, hogy a darabot minden részletében kimunkálhattuk Miklós Tiborral.
blogpress Hogy jellemeznéd a közös munkátokat Szerednyey Bélával, az Anna Karenina rendező-díszlettervezőjével a darab színpadra állításában?
Kocsák Tibor Szerednyey Béla nagy fantáziát látott az Anna Karenina további színpadra állításában, bemutatásában, és életben tartásában. Az ő érdeme is nagyban, hogy a darab iránti érdeklődés és lelkesedés továbbra sem halványul. Szerednyey Béla annyira beleszeretett a darabba, hogy díszlettervezőként és rendezőként is belevetette magát a munkába és fantasztikus egységet hozott létre. Díszletterve egyszerű, de zseniális! Kiválóan belesimul az előadásba és maximálisan alkalmazkodik a Színház gazdasági elvárásaihoz is. A varázslatos függönyök tánca a mai napig magával ragadó, szűrrealitásával egységbe forrasztja a művészek játékát, a cselekményt és a zenei emelkedettséget. Nem tudok eléggé hálás lenni Bélának, hogy ilyen egyszerű eszközökkel ezt a csodát létrehozta. Amikor Béla felvázolta és rajzolgatta az elképzeléseit, nem gondoltam volna, hogy ez ilyen nagyszerű lesz! Úgy gondolom, hogy ez egy telitalálat!
blogpress A Madách Színház Zenei vezetőjeként látsz-e új fiatal tehetségeket a műfajban?
Kocsák Tibor Jól képzett, modern típusú, egyre jobb hangú és egyre inkább a musical-re termett művészekkel találkozom. A musical-operett osztályból rendkívül sok tehetséget tudtunk kinevelni Szirtes Tamás direktor úrral. Nagyon komoly utánpótlást jelentett az elmúlt időszakból a Társulat című tehetségkutató műsor. Az innen kikerülő ifjú tehetségek közül többen nálunk is helyet találtak. Szirtes Tamás igazgató úr vezetésével a Madách Színház saját erejéből szervezi meg a fiatal tehetségek és alkotók, új művek, zeneszerzők, szövegírók felkutatását egy musical-pályázat keretén belül. Az első, már lezajlott pályázatunk eredményét már élvezhetik is nézőink, Szente Vajk, Bolba Tamás, Galambos Attila Csoportterápia című vidám musicaljét, illetve Vizy Márton és Tóth Dávid Ágoston Én József Attila című alkotását említeném. Sokat várunk az új, e pillanatban is zajló musical-versenyünkön résztvevők alkotásaitól, születik-e új magyar modern musical? Bár sokan úgy tartják, hogy musical a könnyű műfajok kategóriájába tartozik, nekem mégis az a véleményem, hogy talán „a legnehezebb”, legösszetettebb, a legtöbb kihívással rendelkező, állandóan megújuló zenés színházi műfaj.
blogpress Mondanál néhány szót azokról a zenészekről, akik a produkció során a zenei élményt biztosítják akár a könnyedebb műfajban, de akár operaházi hangzásra is képesek?
Kocsák Tibor Játszanak nálunk operaházi zenészek, sőt Liszt-díjas zeneművészek is. Mivel a musical, mint műfaj a zene teljes spektrumát átfogja, ezért a zenekarnak nagyon nehéz dolga van. Az itt dolgozó zenészeknek egyszerre kell szólistának és kamara előadónak lennie, minden stílusban kiválót kell nyújtaniuk. Ugyanakkor egymásra is nagyon oda kell figyelniük és felkészültnek kell lenniük, hogy a teljes zenei élmény garantálható legyen. Különleges a helyzetük, mert a zenekari árokban foglalnak helyet, és a fejük fölött zajlik az előadás, ami ennek ellenére nem befolyásolhatja a produkciójukat! Szerencsére nálunk a legnagyszerűbb színházi zenészek támogatják a mindenkori előadást. Minden műfajban szakmájuk legjobbjai, akik mindig a legjobbat adják maximális koncentrációval! Nélkülözhetetlen a hangmérnökök szerepe és kiváló tudása és az, hogy a Madách Színház biztosítja számunkra a legkorszerűbb technikai feltételeket és eszközöket!
blogpress A zenekar megy az előadó után vagy az énekes figyel a zenekarra?
Kocsák Tibor Természetesen a zenés előadások egyik legfontosabb embere a karmester. Zádori László és Silló István kollégáimmal, és időnként Makláry Lászlóval együtt ügyelünk és figyelünk a tökéletes összhangra a színpad és a zenekar között. Vagyunk itt néhányan, akik a zene és a musical megszállottjaiként támogatjuk a művészeket és a musical-előadásokat. Mi, karmesterek vagyunk az összekötő kapocs a színpadi szereplők és a zenekar között.
blogpress Alkotó művészként hol érzed magad jobban? Otthon „magányos” zeneszerzőként, vagy a színházban a mindennapi alkotás sűrűjében?
Kocsák Tibor Ez nagyon érdekes kérdés, mert ha bármelyik is hiányozna, nagyon boldogtalan lennék! Nagyon örülök, hogy a sors megadta számomra ezt a lehetőséget! Imádok zongorázni, szeretek hangszerelni, leginkább zenét szeretek komponálni. Bár pótolhatatlan és nagyszerű érzés esténként elvezényelni három órában egy tökéletes musical előadást. Csodálatos dolog pl egy Webber musicalt elejétől a végéig igényesen megformálni. Szívesen vagyok a színpadon előadóművész és otthon alkotóművész is! Az egyik tapasztalat segíti a másik művelését.
blogpress Milyen célok és tervek foglalkoztatják most Kocsák Tibort?
Kocsák Tibor Most nagy öröm ért, mert Harangozó Gyula rendező -koreográfussal írott, és Budapesten évek óta játszott balettünket, a Hófehérke és a hét törpe-t külföldön, Tallinn után Rosztovban is pár napja óriási sikerrel mutatták be. Ez ugyan nem musical, hanem balett, de a telt házas sikerek azt bizonyítják, hogy jó úton járunk ebben a műfajban is. Nagyon sok gyerek és család nézi meg az előadást itthon az Operaházban is, értékes dolognak tartom, hogy fiatal nézőink már kicsi korukban megszeretik a komoly zenét, az Operaházat, a klasszikus zenei hangzást. Jó érzés, hogy egy ilyen kis országban íródott szellemi termék a nagyvilában is megállja a helyét és hírnevet szerez! Még nagyon sok terv foglalkoztat, lenne még egy balett a tarsolyomban, amit szintén Harangozó Gyula barátommal tervezünk megvalósítani. Miklós Tibivel pedig a Kincskereső kisködmön c. új gyerek opera-musical befejezése is a küszöbön áll. Van egy nagyszabású musical tervünk Bródy Jánossal is. Tehát van mit tennem, szépen haladok előre. Sok minden foglalkoztat, de napi teendők is vannak bőven, amik örömmel töltenek el.
blogpress Tisztelt Művész Úr! Kedves Tibor! Köszönöm az interjú lehetőségét!
Molnár László blogpress.hu
